Uraim, Nektek szól...

  Egy nap, valaki be fog setalni az eletedbe, es megmutatja neked, hogy miert is nem mukodott eddgi senki massal.     Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de en retteg ettol. Olyan jol kialakitott vilagom van, sajat szabalyok, total anarchia, megis minden rendszerezett. Kedves holgyeim, tudom rohadjak meg, mert minden igazi no az… Tovább »

A vasarnapnak valahogy mindig meg van a magikus ereje, emlekszem meg kiskoromban amyukam tetol talpig atsikalt, a nagy jatszos hetveg utan tisztak legyenek a kormeim, megegyszer leellenorizte a hazi feladatomat, kikeszitette a ruhamat, es mindannyian egy uj hetre keszeltunk. Mint ha egy uj elet varna rank, egy uj sors, es vartuk az uj lehetosegeket is…. Tovább »

Emlekszem gyerekkoromban edesanyam mindig arra nevelt minket, hogy ne legyunk nagykepuek, inkabb a szerenyseg a valodi ereny.   En egy eleg oszinte embernek tartom magam, ugyanakkor rettenetesen kivancsinak is. Nagyon sokat utazom, szamomra a “vilagjarasnak” az egyik legfontosabb pontja, hogy kommunikalok az emberekkel. Reptereken, szallodakban, ettermekben, parton, varakozas kozben… Semmi es senki nem szent nekem. Egyszeruen… Tovább »

Nem hiszek a veletlenben. Ez az en egyik vallasom, ami talan mindennek az alapja. Mindennek oka van, ha mas nem, hogy megtanuljuk a lecket. Ha csak egy veletlen felfedezest nezunk, az sem lehet teljesen veletlen, hiszen szukseg van egy okra es egy okozatra, illetve valakire aki felismeri a helyzetet es a tanulsagot osszekovacsaloja. Mindenki nyomot… Tovább »